Elérhetőségek | Jogi nyilatkozat english português magyar České deutsch

Környezeti erőforrások és újrahasznosítás

Hány mobilra van szükségünk?

 

Összefoglalás

A „Hány mobilra van szükségünk?” címet viselő installáció célja felhívni a figyelmet a mobiltelefonok készítéséhez felhasznált természeti erőforrások kimerítésére és elpazarlására. 2013-ban közel 1,8 milliárd mobilkészüléket adtak el szerte a világon. Egy átlagos német felhasználó mobiltelefonjának várható élettartama csupán 18 hónap. A régebbi modellek a fiókok mélyén, vagy a kukában végzik, esetleg használt árucikk vagy illegális hulladék formájában Afrika, India, Kína valamelyik táján landolnak, hogy pár év múltán amatőr, környezetkárosító, egészségre veszélyes módon újrahasznosítsák őket. Egy mobiltelefon elkészítéséhez több mint 60 különféle anyagot használnak fel. Ezek egy része olyan nyersanyag, amelyet emberpróbáló, veszélyes, sőt néha hadiállapotot idéző körülmények között bányásznak, vagy állítanak elő a Föld déli féltekéjén – például aranyat, tantált, rezet vagy épp szilikont. Ezért is lenne fontos a régi készülékek javítása vagy újrahasznosítása – hiszen a készülék anyagainak 80%-a újrahasznosítható.

Az installáció a nürnbergi Természettudományi Múzeum bronzkori leleteket bemutató részlegén kapott helyet és nem véletlenül került az ősi kincseket tartalmazó üvegtároló mellé, amelyben egy cserépedény áll, tele bronzkori eredetű eszközök készítéséhez használt fémdarabokkal. De vajon mi marad utánunk a jövő régészeinek, mondjuk egy 3015-ös ásatásra? Mobiltelefonok? Korunkat jellemző műanyag- és fémhulladék darabkák?

Részletek

  • A modern kort jelképező tárolóban a bronzkorihoz hasonló cserépedény áll, csak éppen mobiltelefonokkal és azok alkatrészeivel megtöltve. Ezen felül bemutatja elektromos használati tárgyaink főbb alapanyagait, azok származási helyével egészítve ki az információt. 
  •  

    A témát egy rövid bevezető előzi meg. Ez tájékoztat a világszintű eladási statisztikákról, és a mobiltelefonok átlagos élettartamáról. De ami a legfontosabb: megismerteti velünk azokat a nyersanyagokat, amelyeket a mobiltelefonok készítéséhez használnak, illetve tájékoztat azok kinyerési módjáról és lehetséges újrahasznosításukról.
  • Az installációt egy népszerű gyermekjátékra hasonlító, interaktív, fonalas párosító játék egészíti ki: a bandolo. A játék lényege, hogy az eszköz egyik oldalán szereplő kérdések mellől kiinduló fonalat összekössük a másik oldalon található, helyesnek ítélt válaszokkal: például az a) kérdést a b) megoldással. A bandolo kérdései is az installáció témájával kapcsolatosak: például, hogy becslések szerint mennyi elektromos hulladékot termelünk majd 2017-ben, vagy mondjuk, mekkora lehet egyetlen mobiltelefon ökológiai lábnyoma. Ily módon rávilágít a téma, és a látogatók mindennapi élete közötti szoros összefüggésekre.
  • Az installációt többféle oktatóprogram egészíti ki, amelyeket szintén kipróbálhatnak a látogatók. Ezek segítségével alaposabban megismerhetik a készülékekhez felhasznált ásványkincseket, illetve a mobiltelefonokkal kapcsolatos legfrissebb kutatásokat, amely kitérnek a készülékek javíthatóságának mértékére is – például olyan szempontokat vizsgálva, hogy kicserélhető-e egy adott alkatrész, ha eltört, vagy nem, mert ragasztással rögzítették a helyére.
  • Az installáció információkat ad az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljaival kapcsolatban is, amelyek közül a hetedik azt fogalmazza meg, hogy az együttműködő országok „A fenntartható fejlődés elveit beépítik a nemzeti politikákba és programokba”, míg a nyolcadikban az áll, hogy „Vállalják a fejlődés és a szegénység csökkentése iránt való elkötelezettséget, mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.”– sőt, a fejlődő országok egészségügyi helyzetére is kitér.
Overview Recycling

Áttekintő kép az installációról, amelyet egy ősi kincsekkel teli tároló mellett helyeztek el.

Besucher_Recycling

A múzeum egyik látogatója éppen a bandolóval játszik.

Board_Recycling

A bevezető tábla felvázolja a téma lényegét.

Vitrine_Recycling

A tárolóban egy régi mobiltelefonokkal teli cseréptálat és telefonalkatrészeket helyeztek el.

    Költségvetés + egyéb források

    Szükséges kiadások:

    Üvegtárló, kerámia edény, mobiltelefonok

    készleten

    Homok, vagy hasonló állagú anyag a tároló belső felszínének borításához

    10 €

    A mobiltelefon készítéséhez használt nyersanyagok (2 készülékhez elegendő mennyiség)

    80 €

    Kis tárolóedények

    60 €

    A tájékoztató tábla, az installáción belüli információs kártyák, az interaktív játéktábla és a használati utasítás tervezése

    530 €

    A táblák és a kártyák nyomtatása

    100 €

    2 db interaktív párosító játék (bandolo) egyéb alapanyagai (pl. kötél, festék)

    248 €

    Összesen

    1028 €

    Hogyan készül - lépésről lépésre

    1. lépés:

    Tájékozódó felmérés

    Keressük fel a múzeumot, amellyel a közös munkát tervezzük, és tanulmányozzuk át alaposan az aktuális kiállításokat.

    2. lépés:

    A tartalom kiválasztása

    Egyidejűleg határozzuk meg a témát és a célkitűzést, amellyel foglalkozni szeretnénk. A jelenkori természeti értékek, erőforrások és az újrahasznosítás témája teljes természetességgel állítható párhuzamba a múlt maradványaival – például bronzkori leletekkel.
    Persze egyéb háttérkiállítások is alkalmasak arra, hogy jól kiegészítsék ezt az innovatív témát – például a korábbi történelmi korok munkakörülményeit vagy kereskedelmét jellemző tárgyakat, netán földtani képződményeket, kőzeteket bemutató tárlatok. A lényeg, amit szem előtt kell tartanunk, hogy közérthető és könnyen felismerhető kapcsolatot teremtsünk installációnk és a múzeum állandó kiállítási tárgyai között.
    → Keressük meg a helyi vonatkozású tartalmakat, és döntsük el hogyan, milyen stílusban szeretnénk átadni az üzenetet. Esetünkben a történelmi leletek teremtették meg ezt a kapcsolatot, mert az ősi kincsek látványa arra késztette a látogatót, hogy egy pillanatra elmerengjen a múlton.
    Szűkítsük le a választásunkat a téma egy konkrét kérdésére, amely kellően sokrétű, de mégis jól körülírható. Például dönthetünk úgy, hogy átfogó képet adunk az elektronikai eszközök készítésének folyamatáról – de akár a történet egyéb részletének kifejtését is választhatjuk. Csak rajtunk múlik. 
    Dolgozzunk ki különleges módszereket, amelyeket mind felhasználhatunk elképzelésünk megvalósításához. A mi installációnk esetében a bandolo – az interaktív játék – hozzáadása jelentette azt a pluszt, amely teljessé tette a bemutatót. A kivitelezés megkezdése előtt mérjük fel a helyszín térbeli adottságait és a múzeum technikai felszereltségét, határozzuk meg a megszólítani kívánt célcsoportot, továbbá döntsük el, mennyi pénzt szánunk a megvalósításra.
    → Legyünk szerények: mértéktartó módon kezdjünk neki a munkának, ugyanis a megvalósítási folyamat során úgyis felmerülnek még további ötletek, kiegészítenivalók. Készüljünk fel, hogy a váratlanul felmerülő költségekre is jusson a költségkeretből! Esetünkben például úgy döntöttünk, hogy vásárolunk egy második adag ásványt, amelyet kézbe is vehetnek majd az oktatóprogramban résztvevő látogatók.

    3. lépés:

    Munkaterv

    Először csak nagy vonalakban vázoljuk fel a tervet, és vessük össze saját ötleteinket a munkacsapat többi tagjának elképzeléseivel. Ennek a tervnek már tartalmaznia kell egy hozzávetőleges költségvetést is, mert ebből felmérhetjük, mennyire reális tervünk megvalósítása. A költségvetés mellett ki kell térnünk a megvalósításhoz szükséges időbeosztásra is. Ha sikerült közös megállapodásra jutnunk, összegezzük a tervet, majd küldjük körbe a projektben érintett valamennyi partnernek.

    4. lépés:

    A kivitelezők megbízása

    Kérjünk pontos árajánlatot a kivitelezés minden lépésére. Kérjünk tanácsot a múzeumi csapattól azokkal a vállalkozókkal kapcsolatban, akik korábban már dolgoztak múzeumoknak. Hasonlítsuk össze a végső ajánlatot az általunk korábban készített költségvetési tervvel, és változtassunk, finomítsunk rajta, amennyiben szükséges. A tervezés és a nyomtatás voltak a legjelentősebb költségeink. Esetünkben például úgy döntöttünk, hogy egy közismert alvállalkozót kérünk fel a nyomtatások kivitelezésére. A tervezést viszont a múzeum őskori részlegének szakembereivel közösen kiválasztott tervezőre bíztuk, hogy az installáció dizájnja a lehető legjobban illeszkedjen a meglévő múzeumi háttértárlathoz – mert ez volt az installáció elhelyezésének egyik feltétele, amelyet előírt a múzeumi részleg.

    5. lépés:

    A tartalom kidolgozása

    Az olvasással és a kutatással egyidejűleg vázoljuk fel az installáció tervét. A tartalom meghatározza a formát. Tervezzük meg és írjuk le az információs táblára szánt tartalmat, az ásványok információs kártyáit, és a párosító játék kérdéseit. Kérjük meg csapatunk tagjait, hogy már a korai tervezési szakaszban is nézzék át a vázlatokat, mert így sikerül elkerülni az esetleges félreértéseket.

    6. lépés:

    Grafikai anyag, kiegészítő képek

    Válasszunk olyan képeket, grafikákat, tárgyakat, amelyekkel kellőképpen alátámaszthatjuk mondanivalónkat a természeti kincsek körforgásával kapcsolatban. Kérjünk engedélyt az egyes kiadványok szerzői jogainak tulajdonosaitól, hogy felhasználhassuk az anyagot oktatási célra. 
    Mi például rengeteg jó fényképet találtunk a flickr oldalon. Különösen a Fairphone töltött fel sok érdekes és találó fotót.  A társaság rendkívül segítőkésznek és nagyvonalúnak bizonyult a szerzői jogok tekintetében, és ingyenesen bocsátotta rendelkezésünkre fényképeit. Persze készüljünk fel olyan esetekre is, amikor fizetnünk kell egyes anyagok használati jogáért. 
    A mi installációnkhoz régi mobiltelefonokra, és az őket felépítő nyersanyagokra, ásványokra volt szükség – többek között koltánra, bauxitra, rézércre, aranyra és hasonlókra. A Potsdami Alkalmazott Fenntarthatósági Tudományok Intézete (IASS) összeállított számunkra egy kisebb ásványgyűjteményt, amelyet az interneten rendelhettünk meg. Ha van földtani részleg a környékünkön levő múzeumok valamelyikében, akár onnan is rendelhető hasonló. A régi, használt mobiltelefonok gyűjtésének már hetekkel, hónapokkal korábban kezdjünk neki. Főként az okostelefonokat nem lesz könnyű beszerezni, ugyanis ezek többségét használtáru-kereskedők és telekommunikációs társaságok gyűjtik be – vagy továbbra is magántulajdonban vannak, mert a tulajdonosok vonakodnak megválni tőlük, attól félve, hogy személyes adataik „mégis csak ott maradtak bennük, valahol”.

    7. lépés:

    A tesztmodell elkészítése

    Győződjünk meg róla, hogy jut elég hely az installációnknak, és harmonikusan illeszkedik a háttérként szolgáló alapkiállításhoz. Mivel a tárló tartalma akár a helyszínen is bármikor, tetszés szerint módosítható, így ezúttal nem feltétlenül kell tesztmodellt készítenünk. A lényeg, hogy ne zsúfoljuk tele túl sok tárggyal a tárlót! 
    A bandolo esetében viszont mindenképpen készítsünk próbaváltozatot, hogy kiderüljön: jó helyre került-e minden fonal.  A helyes válaszok a játéktábla hátoldalán szerepeljenek. A kivitelezésnél „puskázzunk” kisgyermekes barátaink gyerekeinek bandolo-játékairól. Fénymásolóval készítsünk próbanyomtatást a tábláról, mert csak így kaphatunk reális képet a választott színekről. Lehet, hogy valójában teljesen másként néznek ki, mint amire számítottunk.

    8. lépés:

    A „bandolo” összeállítása

    A bandolo végső összeállítása kissé bonyolult feladat, és a tervezővel való aktív kapcsolattartást igényel. Legyen egy méretarányos bandolo-másolatunk, amelyen kideríthetjük, hogy a kérdezz-felelek játék fonalait megfelelő helyre rögzítették-e.  Próbáljuk ki, melyik kérdésnél milyen hosszú fonal kell a válasz eléréséhez. Ellenőrizzük, hogy kényelmes-e így a játék használata. Ha valamelyik kérdés megválaszolásához már túl hosszú fonal kellene, csökkentsük le a bandolo méretét, és selejtezzünk ki pár kérdést – ahogy az a mi esetünkben is történt.   
    Kérjük meg munkatársainkat, hogy ellenőrizzék a teljes szakmai anyagot. Ha belefér a költségvetésbe, kérjünk fel profi lektort, aki áttekinti az installáció teljes szöveganyagát, illetve konzultáljunk a tervezővel.

    9. lépés:

    Végső ellenőrzés

    Kisebb javítások: Az ideális végeredményhez sok apróbb korrekciós folyamaton át vezet az út. Egyeztessünk a tervezővel, és szükség esetén 2-3-szor is módosítsunk.. 
    Derítsük ki, kik azok a múzeumi illetékesek, akiknek hozzájárulása elengedhetetlen az installáció sikeres kivitelezéséhez. Törekedjünk hatékonyságra, hogy minimalizáljuk az időveszteséget. Tegyük egyértelművé a javítanivalókat minden érintett fél számára.

    10. lépés:

    Az installáció elhelyezése a múzeumban

    Azt is gondoljuk át, hogyan szeretnénk majd a falhoz rögzíteni információs táblát. A múzeumi kurátorok bizonyára segítenek ebben. A mi tájékoztató táblánk nikecell lemezből készült, ami csekély súlya következtében kétoldalú ragasztószalaggal is rögzíthető volt a falon. További előnye, hogy ugyanilyen könnyen el is távolítható. Ez a módszer különösen előnyös, ha az installációt nem tartósan kívánjuk elhelyezni az állandó kiállításon belül, viszont azt szeretnénk, hogy könnyen mozdítható legyen.
    A bandolo játéktábla is mindkét oldalán nyomtatható nikecell lemezből készült, ugyanis ezt az anyagot sokkal könnyebb formázni, mint a fát.  Könnyű, és egyedül is dolgozhatunk vele, asztalos segítsége nélkül. Persze ennek a hátránya, hogy nem lesz tartós az elkészült termék, de legalább nem kerül sokba az előállítása. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy rögtön két játéktáblát készíttetünk, hogy ha az egyik tönkremenne, legyen egy tartalék, amellyel kicserélhetjük. A játék másik alkotóelemét: a fonalat is átgondoltan válasszuk ki. Mi egy erős pamutfonal mellett döntöttünk, amely sajnos színében nem illett a játéktáblához – a festés hatására viszont számottevően rövidebb lett.

    11. lépés:

    Oktatóprogram

    Amikor megtervezzük az installációt, gondoljuk végig az oktatóprogramot is. Valóban van benne olyan többlettudás, amit érdemes átadni? Sikerült-e beszereznünk olyan kiállítási tárgyakat, amelyek beleillenek az installációba, ráadásul kellően sok információt hordoznak, és látványosak is egyben?
    Mi úgy döntöttünk, hogy kézzel foghatóvá tesszük az ásványkincseket a látogatók számára és kérdéseket mellékelünk hozzájuk. Meg tudják-e mondani, miben különbözik a bauxit a rézérctől? Kipróbálták-e már, milyen nehéz a vasérc? Tesztelték-e mágnessel? Látták, tapintották-e a hírhedt, sok erőszakot kiváltó ásványt: a koltánt?  Ezen felül szétszedtünk pár okostelefont, hogy megmutassuk a könnyen javítható prototípusok, és a ragasztott, csak kidobható készülékek közötti különbséget.

    Kiértékelés

    Előnyök és hátrányok

    Előnyök

    • A „bandolo” puzzle játékra csábít, ezáltal mind a gyerekek, mind a felnőttek figyelmét sikerült felkeltenie.
    • Az installáció remekül illeszkedett a háttérként szolgáló kiállítás tematikájához.

    Hátrányok

    • Az installáció oly nagymértékben alkalmazkodott a környező kiállítás anyagához, hogy szinte észre se lehetett venni – legalábbis egyes látogatók visszajelzései szerint.
    • Jó lett volna több kézzelfogható tárgyat alkalmazni az installációban: például ásványi anyagokat, és a mobiltelefonokhoz használt egyéb alapanyagokat.  De ezek egy részét tudatosan kellett kihagynunk az installációból, ugyanis a telefonok egyes alkotóelemei, például a nyomtatott áramköri lemezek éles pereme sérülést okozhatott volna, míg az ásványok esetében félő, hogy rövid időn belül hazavitték volna a látogatók. Ezért az ilyen és ehhez hasonló elemek a kiegészítő oktatóprogram részét képezték.

    Tanulságok

    • A bandolót kísérletnek szántuk, amelyben a minél rövidebb üzenet megalkotása volt a cél. A kisgyermekes szülők nagyon megkedvelték, és tudták, hogyan kell használni. A látogatók zöme viszont nem ismerte és eszébe se jutott kézbe venni, kipróbálni – annak ellenére, hogy egy kis használati útmutatót is mellékeltünk hozzá.

    Látogatói visszajelzések

    • A bandolo rendkívül népszerűvé vált a látogatók körében.
    • Több látogató hangsúlyozta, hogy a látottak hatására felébredt benne a motiváció, hogy újrahasznosítsa régi, „elfekvő” mobiltelefonját, illetve új készülék vásárlása esetén megfontolja a kiállításon tanultakat.

    Internetes linkek és egyéb források

    A „Vér a mobilban” (Blood in the Mobile), 2010-ben készült film hivatalos előzetese: A dán filmrendező, Frank Piasecki Poulsen dokumentumfilmje, amely az úgynevezett „conflict minerals”, vagyis az erőszakos forrásból származó ásványkincsek problémáját elemzi ki, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található North-Kivu tartomány illegális kassziterit-bányászata kapcsán. A film többnyelvű változatban is elérhető.

    www.youtube.com/watch?v=wQhlLuBwOtE (last accessed 2015/06/23)

    Greenpeace (2014): Zöld eszközök. A jövő tervezése. Út a zöldebb elektronika felé. Ez a publikáció a világ vezető vállalatainak környezetvédelmi mutatóit vizsgálja az elektromos eszközök előállításával kapcsolatban.

    www.greenpeace.org/international/Global/international/publications/toxics/2014/Green%20Gadgets.pdf

    Szorul a hurok (Closing the loop): Rövidfilm egy holland civilszervezetről, amely hulladék mobiltelefonokat gyűjt össze Afrikában, hogy aztán visszaszállítsa őket az egyik legmodernebb újrahasznosító telepre, Belgiumba.

    www.closingtheloop.eu/

    Fairphone: A mobiltársaság honlapja, amelynek célja „…olyan telefon megalkotása, amely értéket képvisel az elektronikai eszközök láncolatában. Lépésenként haladunk előre.” A társaság ugyanitt tette közzé oktató célú „Városi bányászati útmutató” című kiadványát.

    www.fairphone.com/

    IFIXIT.ORG: Miért, és hogyan javítsuk meg? Háttér információk, sok újdonság és javítási útmutató. Itt akár a javításhoz szükséges eszközkészlet is megrendelhető.

    www.ifixit.org/

     This website has been produced with the assistance of the European Union.
    The contents of this publication are the sole responsibility of the Museo Mundial project partners and can in no way be taken to reflect the views of the European Union.

     EU